MENÜ
Egri Ward Maria Gimnázium Kollégiuma Eger
"Bárhol vagy, emlékezz arra, nem a hely, a gyakorlat tesz szentté!"(Ward Mária)

Tartalom:

 

- Házirend

- Kollégiumunk Pedagógiai  Programja

- Rendalapítónk, Ward Mária élete

- 400 éves az "angolkiasszonyok rendje"

 

 

 

A kollégium házirendje

 

 

 

I. A kollégisták jogai és kötelességei

 

 

 

  1. A kollégista információhoz jutásának rendje

 

 

 

A kollégistának joga, hogy a kollégiumi tagsággal járó jogainak gyakorlásához szükséges információkhoz hozzájusson.

 

Információk közvetítésének eszközei:

 

- diákönkormányzat gyűlései (vezetőségi gyűlések ill. közgyűlések)

 

- kollégiumi faliújság

 

- hangosbemondó

 

- csoportfoglalkozásokon a nevelőtanári tájékoztatások

 

- a kollégium „Pedagógiai programjának” és „Házirendjének” megismerhetősége és hozzáférhetősége (kollégiumi könyvtár, weboldal).

 

A szülők tájékoztatásának fóruma a szülői értekezlet, weboldal illetve beköltözés alkalmával a házirend rövidített írásbeli változatának elfogadtatása a szülőkkel.

 

 

 

 

 

  1. A kollégisták jogai és kötelezettségei betegség esetén

 

 

 

A kollégistának joga van a kollégiumi betegellátásra:

 

-hétfőtől csütörtökig heti négy alkalommal, délután 14.00.– től 14.30-ig, a kollégium

 

orvosi rendelőjében vizsgálaton jelenhet meg a növendék. Orvosi igazolást a tanuló  gyógyulását  követő 3 napon belül kérhet/kaphat.

 

- amennyiben az orvos a növendéket betegnek nyilvánítja, és javaslatot tesz otthoni

 

  ápolására, a szülő döntésén múlik, hogy a kollégista a kollégium betegszobáján vagy

 

  otthonában várja ki a gyógyulást

 

- a sürgősségi ellátást igénylő esetek kivételével a szülő döntésén múlik, hogy a

 

  növendék hol veszi igénybe a szakrendelést

 

            - a tanuló fertőző betegség esetén, köteles betegszobán tartózkodni

 

- a közösséget veszélyeztető fertőzöttség esetén (rühatkás fertőzés stb.) az ÁNTSZ

 

  utasításai irányadók

 

 

 

 Diákköri tevékenységbe való bekapcsolódás joga

 

 

 

A kollégistának – a Diákönkormányzat képviselőin keresztül - joga van kezdeményezni diákkörök létrehozását.  A diákkör abban az esetben hozható létre, ha anyagilag finanszírozható, a jelentkezők száma optimális és tevékenysége pedagógiailag helyeselhető és összhangban van a kollégium keresztény szellemiségével.

 

A kollégium vezetése által szervezett diákkörökbe joga van a kollégistának bekapcsolódni és azok működését ésszerű ötletekkel segíteni.

 

 

 

 

 

4.   Véleménynyilvánítás joga

 

 

 

A tanulónak joga van a véleménynyilvánításra a kollégium életével kapcsolatban, de kötelessége véleményét az emberi méltóság tiszteletben tartásával kifejteni.

 

      A véleménynyilvánítás fórumai és helyei:

 

-         kollégiumi közgyűlés

 

-         kollégiumi diákönkormányzat

 

-         egyéni vagy csoportos megkeresése a kollégium vezetésének (kollégiumvezető, csoportvezető nevelőtanár stb.)

 

5.   Önazonossághoz való jog

 

 

 

A kollégistának joga van vallását, meggyőződését kifejező megnyilvánulásokra.

 

Tilos minden társadalomellenes, nihilizmust, önpusztítást, sátánizmust, önkényuralmi rendszert reklámozó jelkép viselése, vagy megjelenítése.

 

 

 

6.   A létesítmények használatának joga

 

 

 

A kollégistának joga van:

 

-  szabadidejében a hálóban tartózkodnia

 

-  a kollégium könyvtárából szabadidejében könyvet kölcsönözni

 

- a kollégium számítástechnika termét csoportonkénti beosztás szerint (12,30-21.30-ig), illetve a kollégium teljes területét fedő WIFI szolgáltatást használni (19.00-21.30-ig).

 

- a betegszobát betegsége ideje alatt igénybe venni

 

- az éjszakai tanulásra kialakított helyeket villanyoltás után engedéllyel igénybe venni

 

- az ebédlőt a (takarítási idő kivételével) a zárásig használni,

 

- a számára kijelölt hűtőszekrényeket használni

 

- látogatóit szabadidejében a kollégium előterében fogadni

 

- szabadidejében a csoportjának használatára rendszeresített CD-s magnót kivételezni

 

  és használni (14:30-15:30-ig ill.19:00–20:00; 20:30–ig  a villanyoltástól függően)

 

            - illetőleg a kollégium valamennyi, a növendékek számára biztosított helyiségét és

 

              eszközét rendeltetésszerűen használni.

 

 

 

Tilos a kollégium szobáiban és ebédlőjében látogatót fogadni.

 

(Kivételes esetek engedélyhez kötöttek.)

 

 

 

A kollégista a kollégiumvezetői irodába, a nevelőtestületi szobába csak a benntartózkodásra jogosult felnőtt jelenlétében léphet.

 

Tilos a kollégium padlásterébe belépni vagy ott tartózkodni.

 

 

 

 

 

A kollégistának kötelessége minden tanév elején balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson és tűzriadó próbán részt venni, és az ott hallottakat saját magára nézve kötelezőnek tekinteni.

 

 

 

 

 

II.  Kollégiumi munkarend

 

 

 

1.   Kötelező felkészítő foglalkozások rendje

 

 A kollégiumi növendék köteles részt venni felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos foglalkozásokon. Minden foglalkozás 45 perces időtartammal bír.

 

 5 – 8. évfolyamokon hétfőtől csütörtökig bezárólag napi 2 x 45 perc egyéni tanulás és 1x 45 perc  felzárkóztató foglakozás (korrepetálás, leckefelmondás) kötelező.

 

- Naponta (hétfőtől-csütörtökig) 16:30 - 17:15- ig, 17:30 - 18:15-ig stúdiumon vesz  részt, amelyet a csoportvezető nevelőtanár szervez,  felügyel és irányít.

 

- A felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, felkészítő foglalkozásokra 19: 00  és  19:00  óra között  kerül sor.

 

  

 

9 – 12. évfolyamokon hétfőtől-csütörtökig napi 3x 45perc  egyéni tanulás, illetve tehetséggondozó foglalkozáson vagy korrepetáláson való részvétel igény szerint.

 

- Naponta 16: 30 -18:15 óráig illetve 19:00 - 19:45 óráig  stúdiumon vesz részt nevelőtanár felügyelete mellett. ( vacsora szünet  18:15 - 19:00-ig )

 

A kötelező stúdiumok minden csoportban a tanév elején arra kijelölt tanteremben folynak (illetőleg az érettségizők saját hálószobájukban tanulhatnak)

 

 8 – 11. évfolyamokon, a 4,7 átlag feletti tanulmányi eredménnyel, valamint megfelelő magatartással rendelkező tanulók a szobájukban, illetve az arra kijelölt kollégiumi folyosón tanulhatnak, melyet a csoportvezető tanár dönt el. Tanulmányi eredmény romlása, illetve magatartási problémák miatt ez a kedvezmény megszüntethető.

 

 A kimenőről a kollégistának 16:15-ig vissza kell érkeznie. A stúdiumon való pontos megjelenés kötelezettség, a stúdium rendjének és a már jelenlevők nyugalmának, zavarmentes tanulásának megóvása érdekében. Háromszori késés után szóbeli csoportvezetői figyelmeztetés, további három késés írásbeli csoportvezetői figyelmeztetést von maga után. 

 

 

 

22:00 óra utáni tanulás csak a 10-12. évfolyamosoknak  csoportvezetői engedéllyel lehetséges indokolt estben maximum 23:00 óráig  az erre a célra kialakított második emeleti tanulószobában (esetleg a folyosókon kialakított  és helyi megvilágítással ellátott tanulóhelyeken).

 

  

 

2.   Pedagógiai programban meghatározott kötelező foglalkozások rendje

 

 

 

A növendék köteles a pedagógiai programban szereplő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezett kötelező foglalkozásokon részt venni.

 

A kötelező foglalkozások száma 5 – 11. évfolyamokon évi 22 alkalom, 12. évfolyamon évi 20 alkalom. A kötelező foglalkozások száma kollégiumunk szellemiségéből fakadóan évi 3 hitéleti foglalkozással egészül ki.

 

A foglalkozások időpontja  5 – 8. évfolyamon heti 1 alkalommal 19:00 órai kezdettel,

 

9 – 12. évfolyamon 20:00 órai kezdettel, órarendi beosztás szerint a  hálóban vagy a kollégium csoportfoglalkozási szobában tartandók.

 

Examennel zárjuk a napot 10-20 perces időkeretben.

 

 

 

3.   Választható foglalkozások rendje

 

 

 

Az alábbi szabadon választható foglalkozásokat kínáljuk föl tanulóinknak, melyen a feliratkozás után rendszeresen meg kell jelennie.          

 

-         Sportfoglalkozások ( játék az udvaron, táncpróbák, havi rendszerességgel hétvégi túra)

 

-         Művészeti szakkör: (Kollégiumi rendezvények zenei feladatainak ellátása, adventi gyertyagyújtás, karácsonyi áhítat, nagyböjti-, ballagási rendezvény, taize-i imaórák),

 

-         Filmklub (szórakoztató és művészfilmek megtekintése, megbeszélése)

 

 

 

-         Kézműves illetve hagyományőrző csoportfoglalkozások

 

-         Szociális érzékenységet elősegítő önkéntes munka

 

  

 

III. A kollégisták (lakhatás ideje alatti)

 

magatartásával kapcsolatos elvárások és tilalmak

 

 Kollégiumunk a keresztény értékrend szerint élő és gondolkodó leányok, nevelését tűzte ki célul a „tudás, szolgálat, lelkiség” jegyében. Ennek fényében elvárja, hogy növendékei ezen értékrendnek megfelelően éljenek és viselkedjenek.

 

Dohányzás az intézmény teljes területén tilos! Szeszes ital, élvezeti- és tudatmódosító szerek használata az intézményen belül és kívül tilos, használata szigorú fegyelmi eljárást von maga után!

 

  

 

1.   Elvárások, tilalmak a kollégium épületén belül

 

 

 

A tanuló a kollégium minden dolgozóját és felnőtt látogatóját „Laudetur Jesus Cristus!” köszönéssel köszöntse, illetőleg mind a felnőtteknek, mind pedig a diáktársainak, a nekik járó tiszteletet adja meg.

 

Kötelező foglalkozásokon mobil, laptop, mp3, mp4 lejátszó használata tilos! Villanyoltás után 23.00ig lehet csendben tanulni,  22.00 után laptop használata tilos!

 

Környezetére; hálószobájának, ágyának, szekrényének, éjjeli szekrényének, tanulóhelyének, és a közös használatú helyiségek rendjére köteles ügyelni és annak tisztaságát megőrizni.

 

A hálókban tilos élelmiszert tárolni és ott étkezni.

 

Szabadidejében a kijelölt helyen étkezhet. Minden évfolyam, hűtő- és szárazáru szekrénnyel rendelkezik. A hűtőszekrényben tárolt élelmét mindenki köteles hetenként fölülvizsgálni.

 

     A növedék köteles a kollégium bútoraira vigyázni, szándékos rongálást köteles helyre hozni, gondatlanságból tönkretett és ezért lecserélésre kerülő zárakat kifizetni.

 

 

 

            2.   Elvárások és tilalmak kimenő idején

 

 

 

Napi rendszerességgel, normál kimenő az utolsó tanítási óra végétől a stúdium kezdete előtti 15 perccel bezárólag van.

 

5-6. évfolyam csoportosan, nevelőtanári felügyelettel és kísérettel mehet a városba sétálni, vásárolni, játszótérre, könyvtár-, múzeum stb. látogatásra.

 

7-13. évfolyamosok önállóan rendelkeznek stúdium előtti szabadidejükkel.

 

A tanuló önállóan szervezett szabadidejében sem látogathat kocsmákat, köztudottan drogveszélyes helyeket, valamint olyan vendéglátó - ipari egységeket, amelyekben az azt látogató egyének vagy más körülmények miatt testi épsége veszélyeztetett, valamint erkölcsileg züllesztően hat rá.

 

 

 

A város területét kimenőidőben külön kollégiumvezetői engedély nélkül elhagyni tilos.

 

A növendék öltözködésének, viselkedésének és beszédstílusának - szabadidejének intézményen kívül eltöltött idejében is - tükröznie kell, hogy keresztény szellemiségű intézmény növendéke.

 

A növendék délutáni kimenő után csoportvezetői engedéllyel kaphat csak kimenőt, állandó kimenő pedig osztályfőnöki kérésre kollégiumvezetői engedéllyel lehetséges. Külön órák látogatása előzetes szülői kérés alapján engedélyezhető.

 

  

 

  1. A kollégiumból való hazautazás rendje

 

 

 

A növendéknek joga, hogy hétvégére az utolsó tanítási óra után hazautazzon. Ezen alkalmakkor a kollégiumi szobáját tisztán és rendezetten hagyva 15.45-ig kell eltávoznia. 

 

Visszaérkezés vasárnap este 20:00 óráig. Későbbi, vagy hétfő reggeli visszaérkezéshez szülői kérelem és kollégiumvezetői engedély szükséges.

 

Tilos a hazautazás pénteki napon, ha az azt követő szombaton tanítási nap van. 

 

Tilos a hazautazás, amennyiben az iskola és a kollégium úgy ítéli meg, hogy az a tanuló épségének veszélyeztetésével jár (pl. árvíz, hófúvás, hótorlasz stb., illetve ha a szülő tudta és beleegyezése nélkül az éjszakai órákban érne haza a tanuló).

 

A tanuló köteles az otthon tartózkodás időtartamát a szülővel igazoltatni.

 

A hét végét akkor töltheti a kollégiumon, illetve otthonán kívül, ha a szülő ezt előzetesen, írásban kéri. Ebben az esetben a befogadó család kell, hogy adjon az ott tartózkodásról igazolást.

 

Amennyiben a növendék előre nem látható okok (betegség, családi okok, stb.) miatt vasárnap este nem tud visszaérkezni a kollégiumba, a szülő köteles azt telefonon bejelenteni. Csak szülői bejelentést fogadunk el, amennyiben a nevelőnek kell telefonálnia ezt térítés ellenében tesszük meg.

 

Étkezést lemondani a következő naptól akkor lehet, ha a bejelentés előző nap 10 óráig megtörtént.

 

 

 

  1. V.  A kollégiumba behozható telefon

 

és egyéb műszaki cikkek, dolgok használata

 

  

 

Laptopot, Iphone-t, Ipad-ot egyéb kommunikációs eszközt csak szülői engedéllyel, saját felelősségére használhatnak diákjaink ( 22 óráig).

 

Az átlagosnál magasabb értéket képviselő taneszköz, ruhadarab vagy ékszer kollégiumba való behozatala tilos, ezekért anyagi felelősséget nem vállalunk. Minden értéket (pénztárcát, telefont, stb…) zárt szekrényben kell tartani.

 

Hajszárítás csak a fürdőszobákban és folyosón felszerelt hajszárítóval lehetséges, mindennemű elektromos eszköz használata a fürdőszobában tilos. A kollégium oktatási és nevelési feladataihoz szükséges elektromos eszközöket csak felnőtt üzemeltetheti, az érintés és balesetvédelmi szabályok betartása mellett.

 

Állatot a kollégium területére behozni tilos.

 

  

 

VI.  A házirend megsértésének a következményei

 

 

 

VI.1.  A kollégium rendjének megsértése esetén a következő fokozatokat követjük:

 

a)      Nevelői figyelmeztetés, intés, rovás

 

b)      Kollégiumvezetői figyelmeztetés, intés, rovás.

 

c)      Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás.

 

d)      Törvényes keretek között lefolytatott fegyelmi eljárás, eltanácsolás az intézményből.

 

A bejegyzéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és a kollégium naplóba be kell írni. A nevelők kövessék a fokozatosság elvét. A beírások halmozása ugyanazon fegyelmezetlenség esetén nem megengedett! A szülőnek 7 napon belül tudomásul kell vennie az írásos bejegyzést, és aláírásával igazolnia kell tudomásul vételét.

 

A kollégiumban a fegyelmi bizottság elnöke a mindenkori intézmény igazgatója. Az eljárásba részt vesznek a kollégium vezetője, a kollégiumi csoportvezető és az érintett osztályfőnök. Ki kell kérni a DÖK véleményét is. A fegyelmi eljárásokról a szülőt hivatalos levélben kell értesíteni, és részvételét biztosítani kell az eljárásban. A növendéket meg kell hallgatni, mert joga van a védelemre. Minden döntésnél, amely a növendéket érinti, figyelembe kell venni a növendék érdekét.

 

 

 

 

 

VII.  A kollégiumi felvétel rendje

 

 

 

A kollégiumi felvételről a kollégium vezetőjének egyetértésével az igazgató dönt.

 

    Az iskolába fölvett minden tanulónak joga van kollégiumi elhelyezésre abban az esetben, amennyiben a férőhely szempontjából ez lehetséges illetve egészségügyi szempontból nem tilos. Kollégiumunkba intézményünkön kívül tanuló diákok is felvételt nyerhetnek, akik a kollégiumunk értékrendjét elfogadják, s aláírásukkal magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik.

 

 Túljelentkezés esetén a felvétel szempontjai között figyelembe kell venni az alábbiakat:

 

- a gyermek és családjának nyitottsága a kollégium szellemiségével és

 

   házirendjével kapcsolatosan      

 

- a tanuló lakóhelyének távolsága az iskolától

 

- a tanuló szociális helyzete

 

- a tanuló ellenőrzőjében a magatartásra vonatkozó bejegyzések

 

- a felvételt kérő tanulmányi eredménye

 

A kollégistának illetve szüleinek évenként ki kell fejeznie a kollégiumi elhelyezés iránti igényét írásos formában (tekintettel arra, hogy a kollégiumi elhelyezés 1 évre szól). A kérelmet a kollégium nevelőtestülete elbírálja, és határozatban elfogadja, kivéve azt az esetet, amikor a kollégista ön- illetve a közösségre veszélyes magatartást tanúsít (öngyilkossági kísérlet, pirománia, lopás, mások vallási érzékenységét, etnikai hovatartozását, testi fogyatékosságát súlyosan sértő magatartás  stb.) vagy a házirendet súlyosan megsérti. A felvételi kérelmek a kollégiumweboldalán is hozzáférhetők (sanctakollegium.freewb.hu).

 

 

 

A kérelmek elbírálása a beérkezéstől számított kéthéten belül megtörténik, amiről a szülőket írásos formában illetve weboldalunkon is tájékoztatjuk.

 

         

 

Az iskola tanulója más intézmény kollégiumában csak kivételes esetben lakhat az iskola igazgatója és a kollégiumvezető együttesen megadott engedélyével.

 

  

 

A diákönkormányzat működési rendjét saját maga szabályozza a tanárelnök és a diák-önkormányzati képviselők együttműködésével, a tanulói jogokat és kötelességeket figyelembe véve.

 

  

 

Melléklet a Házirendhez:

 

A 18. életévét betöltött tanulónak kötelessége a Házirendben leírtakat betartani, ettől eltérni csak a csoportvezető vagy a kollégiumvezető engedélyével előzetes egyeztetéssel lehet. 

 

 

Kollégiumunk Pedagógiai Programja

1.1. Bevezetés

Kollégiumunk a  „Sancta Maria” Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Zeneiskola, A.M.I. ( OM azonosítója: 031608) többcélú intézmény részeként működik. Fenntartója a Congragatio Jesu szerzetesrend.

 

1.2. Küldetésnyilatkozatunk:

Kollégiumunk tevékenységrendszerével a keresztény értékrendre építve nevelői munkájában kiemelten kezeli a tanulókkal való törődést, a személyiségfejlesztést, az esélyegyenlőség megteremtését, a korszerű tudás közvetítését, valamint a felnőtt létre való felkészítést.

A pedagógiai program összeállításánál alapul vett dokumentumok, szempontok:

-         1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-         36/2009.  (XII.  23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.  22.) OM rendelet módosítása

-         a fenntartó által jóváhagyott intézményi Pedagógiai Program

-         a kollégium hagyományai

-         szülői és tanulói elvárások az elégedettségi felmérések alapján

 

2. A kollégium működése, a működés belső feltételrendszerének bemutatása

 

2.1. Személyi feltételek, elvárások

 

A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanár végzi, aki

  • képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, a különböző kompetenciák fejlesztésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában
  • megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik
  • keresztény hitével, életpéldájával, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, - megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe
  • rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkezik
  • személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal

 

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi, jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

 

2.1.1. A nevelőtestület jellemzői

  • A nevelés-oktatás feladatát elkötelezett nevelőkből álló tanári kar valósítja meg, amelynek 98%-a vallását gyakorló katolikus!

A nevelőtestület tagjai között jó az együttműködés, 12 éve stabil közösség. Az együttműködést és az azonos értékrend kialakítását jelentősen segíti a hagyományosan tanévkezdés előtt tartott három napos lelkigyakorlat, amelyen a tanárok lelkileg és szellemileg felkészülnek az előttük álló feladatokra.

  • A kollégium vezetője 8 éve dolgozik az intézményben, a irányítói jogkört 2006 szeptemberétől látja el, igen lelkesen, megvalósításra érlelődő ötletekkel.  Munkáját 6 főállású nevelő, és 1 részmunkaidőben foglalkoztatott nevelő segíti. Emellett 3 fő éjszakai ébrenléti ügyeletet lát el. 4 takarítónő végzi a kollégisták által is használt tantermek, ebédlő, kollégiumi szobák, vizesblokkok és közösségi terek valamint egyéb iskolai helyiségek tisztántartását.

 

A nevelők szakképesítése a következőképpen alakul:

Magyar- szakos                        2 fő

matematika szakos                   1 fő

hittan szakos                            1 fő

kémia szakos                           1 fő

történelem-szakos                    2 fő

ének-zene szakos                    2 fő

francia szakos                          1 fő

pedagógia szakos                    1 fő

német szakos                           1 fő

 

4 nevelőtanárnak egyetemi, a többinek főiskolai végzettsége van.

 

Önképzés csoportvezetők számára

 

-         Munkaértekezleteken, minden hónap első hetében, értékeljük az eltelt időszak programjait, valamint előkészítjük a következő feladatokat.

 

-         Megszervezzük a rendszeres segítségnyújtást, a kollégium új, kompetencia alapú tematikus csoportfoglalkozásainak megtartásához.

 

Belső továbbképzés

 

-         A hitéleti foglalkozások megtartásához belső továbbképzést szervezünk a nővérek és hittanár szakos kollégák bevonásával.

 

-         A felzárkóztatás módszereivel, a tanulási kultúra fejlesztésével, szervezésével és lebonyolításával foglalkozó munkaértekezleteket tartunk.

 

2.1.2. A kollégium tanulói létszámának alakulása

 

Kollégiumunk a 8 osztályos gimnázium leánynövendékeinek elhelyezése mellett, lehetőséget biztosít más középiskola leánytanulóinak is, akik elfogadják a mi értékrendünket. A kollégium 176 fő befogadására alkalmas, jelenlegi létszám 136 fő.

Osztályonkénti megoszlás:

5.         osztályos                        5 fő

6.         osztályos                      14 fő

7.         osztályos                      14 fő

8.         osztályos                      16 fő

9.         osztályos                      23 fő

10.       osztályos                      21 fő

11.       osztályos                      20 fő

12.       osztályos                      23 fő

A csökkenő tanulói létszám nálunk is érzékelhető, az idén először nem indulhatott önálló ötödik osztályos csoport.

Jelenleg külföldi állampolgárságú tanulónk nincs, ám az elmúlt években több határon túli diáklány ( Erdélyből és Ukrajnából) készült fel nálunk érettségi vizsgájára.

A családi élet alakulása szintén hozzájárul a létszám csökkenéséhez: egyedül nevelő szülők magas száma, munkanélküliség a körzetben. Továbbá megállapítható, ezen szociokulturális háttérből származó tanulók egyre nagyobb mértékben küszködnek magatartási zavarokkal, önértékelési problémával, mely újabb feladatokat ró a nevelőkre.

 

2.2  Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások

 

A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

A katolikus kollégium fontosnak tartja a vallási vizuális környezetet, az egyházi könyvekhez való hozzáférést, kápolna működtetését.

 

2.2.1.Konkrét tárgyi és környezeti feltételek kollégiumunkban

 

  • - A 136 növendék 22 szobában nyer elhelyezést korcsoportonként, hogy a közösségépítést ily módon is hatékonnyá tudjuk tenni.
  • - Fokozott figyelmet fordítunk a szobák otthonossá tételére, esztétikumára: szőnyegek, fali kárpitok. A tisztaságot, rendezettséget naponta értékeljük, funkcionális rendszeretetre is ösztönözve így a tanulóinkat.
  • - A kollégium helyiségeit ugyan takarítónők takarítják, de a tisztaság és rend megőrzése a növendékeink feladata.
  • - A 22 szobához 11 fürdőszoba kapcsolódik 26 db zuhanyozófülkével és 27 db WC- vel .A fürdőszobákban  érintésvédelemmel ellátott hajszárítók állnak a lányok rendelkezésére.
  • - A kollégistáknak stúdiumokra évfolyamonként 1 tanulószoba áll rendelkezésére illetve a 12. osztályosok a hálóban, valamint a hálókhoz tartozó galériákon végezhetik délutáni és esti tanulmányaikat. Azon tanulók számára, akik másnapra történő felkészülésüket a 3 kötelező stúdium után is folytatni kívánják; külön, erre a célra berendezett szoba áll rendelkezésükre.
  • - Étkezéshez az ebédlőn kívül a kollégium területén található diákkonyhát (mikrohullámú sütővel, melegszendvics készítővel, vízforralóval, kenyérpirítóval, és hűtővel felszerelt,) is igénybe vehetik.
  • - Sportfoglalkozásokra használhatják esténként az iskola tornatermét, valamint a sportudvarát, a hozzá kapcsolódó pihenőkerttel, mely a rekreációt, az egyén lelki megújulását is szolgálja.
  • 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége
  • A csoportok összeállításánál figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, mivel intézményünk 8 osztályos gimnázium. Egy-egy csoportba az azonos vagy hasonló életkorú lányok kerülnek, létszámtól függően. A csoportlétszámot 27 főben maximáljuk. Egy-egy csoport életét a nevelőtanára irányítja, aki rendszeresen beszámol diákjai problémáiról és eredményeiről a kollégium vezetőjének. A csoportok demokratikus úton választott képviselőik által adnak hangot véleményüknek. Ennek működő szerve: a DÖK (Diákönkormányzat) mely havonta ülésezik a patronáló tanár és a DÖK titkár aktív közreműködésével. A diákközgyűlést évente 2 alkalommal hívjuk össze.
  • Napirendünk a következőképp alakul:

Az ébresztést 6:30 -kor egy pedagógus, és az éjszakás végzi. A növendékek szellőztetnek, rendbe rakják szobáikat és felkészülnek a tanításra.

  • A betegek a kollégium orvosi rendelőjében reggelenként 7:00 és 7:30 között részesülnek orvosi ellátásban .

Minden korosztály havi egy alkalommal 6:50-től szentmisén vesz részt az intézmény kápolnájában.

Reggelizni 6:50 és 7:30 között lehet a kollégium ebédlőjében.

A kollégium a tanítás kezdetétől csak a beteg gyerekeket fogadja. A betegszobában lévő gyerekek ellátását a beosztott nevelőtanár végzi.

Ebédelni a tanítás befejezésétől 14.30-ig lehet.

Az 5-6. osztály a nevelőtanárával tölti kimenőidejét sétával,múzeum és könyvtárlátogatással, valamint a szükséges taneszközök beszerzésével.

Mindezek mellett természetesen kerítenek időt játékra is!

5-6-7. osztályosok 15:15-től uzsonnázhatnak.

A felsőbb évfolyamosok délutáni szabadidejüket önállóan szervezik a stúdium kezdetéig.

A tanulási idő alatt minden évfolyamon pedagógus ügyeli és segíti a helyes tanulási módszerek elsajátítását és alkalmazását. 5-12. évfolyam egyaránt 16.00-kor kezdi meg tanulmányait. (Stúdiumi idő 60 perc)

Az első szünet 17 órától 17:15-ig tart, mely időpont egyben a második stúdium kezdetéül is szolgál.

Vacsora elfogyasztására az 5-8. évfolyamnál a két első tanórát követően, 18:15-től, a 9-12. évfolyamnál 18.30-tól kerül sor az  ebédlőben.

19: 00 óráig az udvaron szabadtéri játékra  és sportolásra nyílik alkalom.

Ezt követően a 8-12. évfolyam 3. stúdiumot  tart 20: 00 óráig, a kisebbek pedig nevelőtanáruk által szervezett  programokon ( kötelező, kötelezően választott ill. szabadon választható foglalkozásokon) vesznek részt (A foglalkozások témái a pedagógiai programban megtalálhatók) . A felsőbb évfolyamosok számára mindez 20: 00 órától veszi kezdetét .

A délutáni és esti szabadidőben korrepetálásra, s egyéni lelki beszélgetésekre kerül sor igény szerint.

Villanyoltás 5-8. évfolyamon 21 órakor, 9-12. évfolyamon 22 órakor történik, az azt megelőző tisztálkodás és esti lecsendesedést követően. Este 20 órától reggel 8 óráig éber ügyeletes ápolónő hivatott a csend betartatására, valamint a betegek ellátására.

  • 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere

2.4.1 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A nevelőtestület az iskola tantestületével közös értekezleteken vesz részt (tanévnyitó-, félévi, tanévzáró-és nevelési értekezletek). Az osztályfőnök és nevelőtanár kapcsolata a tanév során mindvégig rendszeres. Havonta sor kerül tanóra látogatásra, az esetleges problémák felismerése, megoldása érdekében Tanulmányi kirándulások alkalmával is számíthatnak nevelőinkre az osztályfőnökök. Az iskolai szülői értekezleten, fogadóórákon való megjelenést önmagunkra nézve kötelező érvényűnek tekintjük.

A fentiekből kitűnik nagy gondot fordítunk a szülőkkel való kapcsolat ápolására. Meggyőződésünk, hogy a szülői ház segítsége és együttműködése nélkül a mi nevelési tevékenységünk sem lehet hatékony. Ennek érdekében végzünk helyzet- és igényfelmérést a kollégiumi élettel kapcsolatosan. Kiértékelés nagyban segíti a nevelőinket a még hatékonyabb munkavégzésben.

Az új kollégistáink családjához a nyár folyamán tájékoztató levelet juttatunk el, majd beköltözéskor kollégiumi szülői értekezletet tartunk a minél zökkenőmentesebb tanévkezdet érdekében. Az ötödikesek hozzátartozóival a pénteki hazautazások alkalmával rendszeres a találkozásunk és tapasztalatcserénk. Amennyiben a lányok ittlétük során megbetegednének szüleiket telefonon értesítjük az orvos által előírtakról. Természetesen a nevelőtestület valamennyi tagja elérhető telefonon illetve interneten, a még hatékonyabb kapcsolattartás jegyében.

 

A kollégium Ward Mária Alapítványa:

A kollégium alapítványa a hátrányos helyzetű növendékeknek nyújt étkezési támogatást az előző évi bevételek arányában, továbbá célja a kollégium otthonossá tétele.

A lehetőségeihez képest anyagi segítséget nyújt a nevelési célok megvalósításához, és a  szükséges eszközök előteremtéshez, kulturális igények jobb kielégítéséhez.A pénzeszközök egy jelentős részét pályázati támogatásokkal szerzi az alapítvány.

  • 2.4.2   Kapcsolat más intézményekkel
  • Élő, működő a kapcsolatunk a testvériskolákkal, így a piliscsabai, a budapesti valamint a kecskeméti Ward Mária iskolával. Fesztiválok, vetélkedők, kórustalálkozók, sportesemények, konferenciák alkalmával lehetőség nyílik nemcsak a diákok, de nevelőtanárok tapasztalatcseréjére is.
  • A városi kollégiumok által szervezett közös versenyeken aktívan részt veszünk. Rendszeresen szervezzük a Szépkiejtési versenyt.
  • 2.4.3. A kollégiumi pedagógiai  program végrehajtásának rövid  értékelése:
  • 2.4.3.1 A jelenlegi állapot, eredményeink
  • A diákjaink udvariasak, jól neveltek, kultúrált megjelenésűek és szeretnek ide járni. Érzik, hogy az átlagosnál magasabb követelményszint, a nagyobb szigor értük van. A legutóbbi intézményértékelő kérdőívből az is nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy diákjaink az itt folyó nevelést emberközpontúnak és hazafiasnak, az oktatást gondolkodásfejlesztőnek ítélik meg.
  • A szülők többsége elégedett a kollégiumban folyó oktató-nevelő munkával. Sokan a hitélet, a jó közösség, és a biztonságos környezet miatt adják ide gyermeküket.  Vonzó számukra az iskola szellemisége, a kollégium családias légköre, kis létszámú csoportjai, a pedagógusok gyermekszerető személyisége, az új tanulók segítése a beilleszkedésnél.
  • A kollégiumi nevelők kapcsolata a szülőkkel jó, rendszeres és személyes. Különösen elmondható ez a kisebbek esetében. Őket hozzák-viszik a szülők, így velük gyakoribbak a találkozási pontok. Korábbi években is törekedtünk a családokkal való kapcsolat mélyítésére ápolására, ennek jegyében pályázaton nyert pénzekből előadókat hívtunk, filmet készítettünk a kollégium életéről. Kollégiumi Hírlevelet szerkesztettünk és juttatunk el a szülőkhöz.
  • Nevelési feladataink erdeményei:
  • A katolikus nevelés lényegéhez tartozik, hogy a nevelők nemcsak a tanulók testi és szellemi képességeit fejlesztik, hanem a lelki fejlődésükkel is törődnek. A kollégák véleménye szerint az intézmény működésének legerősebb láncszeme a nevelés. Az intézmény arculatát ez a szemlélet határozza meg, ugyanis az iskola életét áthatja a keresztény szellemiség.
  • A nevelőink a diákok személyes gondjaival, problémáival is foglalkoznak. A személyre szóló nevelést a kollégisták szülei, értékelték legmagasabbra.
  • A diákok számára a kollégiumban adottak a nyugodt kiegyensúlyozott, rendszeres tanulás feltételei. A tanulásra fordított idő minden évfolyamon védett! A tanulási kultúra fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusaink.
  • A kollégiumban rendszeres és folyamatos a korrepetálás, a nevelőink személyre szabottan segítenek kialakítani a legmegfelelőbb tanulási módszereket, segítik a tanulásban lassabban haladókat, lemaradókat.
  • A kollégiumi foglalkozásokra változatos formák és módszerek jellemzőek. Tanári vezetés és irányítás mellett a csoportok törekszenek az együtt gondolkodásra, az értékek közös megfogalmazásra, megélésre.
  • Megvalósításra váró feladataink:
  • - Oktatás-nevelés folyamatát segítő szakalkalmazott fejlesztőpedagógus, pszichológus alkalmazása ( egyre több a tanulási nehézségekkel vagy részképesség kieséssel illetve családi állapotból kifolyólag lelki problémákkal küzdő lányok száma)
  • - Kollégiumunk népszerűsítése különböző médiumokon, egyházmegyei plébániákon  keresztül; nyíltnapok  szervezése
  • - Élő kapcsolat kialakítása a város és környék katolikus plébániáival
  • - Pedagógusaink felkészültsége, versenyképessége érdekében szakmai továbbképzésekre küldeni őket
  • - Szülőknek és diákoknak nagyobb lehetőséget adni véleménynyilvánításra az őket is érintő döntések meghozatalánál
  • - Változatosabb, kreatívabb diákélet érdekében vonzó szabadidős tevékenységeket nyújtani. - - Szülők és diákok egybehangzó kérése alapján sportolási lehetőségeket, avagy egyéb mozgással kapcsolatos programot felkínálni. Lehetőséget teremteni játékra, vidám együttlétekre.
  • Az eddig elért eredmények a volt diákok és szülők visszajelzései alapján van remény, hogy a kor kihívásainka megfelelően, de szilárd erkölcsi alapokon tovább tudunk lépni, s az elvárt kompetenciák fejlesztésében.

 

3.  A kollégiumi nevelés céljai, alapelvei és feladatai:

 

3.1 Célok:

  • Keresztény értékrenden alapuló személyiség- és közösségfejlesztés
  • A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése
  • Az egészséges, harmonikus testi-lelki fejlődés biztosítása
  • A tanulmányi eredmények javítása, a továbbtanulásra való felkészítés

 

Alapelvek:

A kollégium küldetése, nevelési alapelvei

  • a keresztény erkölcsi elvek megismertetése és életformává váltása
  • a tanulók személyiségjogainak tiszteletben tartása
  • felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a

nevelésben

  • a katolikus oktatás nevelési hagyományainak, a nemzeti és európai nevelési

elveknek az alkalmazása

  • a tanulók aktivitásának, érdeklődésének formálása, fejlesztése, az öntevékenység

és a közösségi önszerveződés támogatása

  • tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaválasztás, életkezdés segítése
  • együttműködés a szülőkkel, a partneriskolákkal
  • a környezet esztétikus kialakítása, szociális és érzelmi biztonság megteremtése
  • a változatos és igényes művelődési és szabadidős tevékenységek biztosítása
  • integrált nevelés megvalósítása
  • egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével.
  • nemzeti hagyományok, nemzeti önazonosság ápolása, fejlesztése
  • a nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése
  • egységes normarendszer kidolgozása a kollégiumi nevelésben résztvevő partnerek számára (szülők, tanulók, tanulócsoportok, kollégiumi és iskolai nevelőtestület, közvetlen és távolabbi környezet, stb.)

 

3.2. A tanulók életrendje, a tanulás szervezése

 

  • A lányok egész napját figyelemmel kísérjük. Így:
  • - jelen vagyunk a reggeli ébresztésnél,
  • - délelőtt pedagógiai felügyeletet látunk el a kollégium területén, (esetleges beteggondozást, elsősegélynyújtást is feladatunknak tekintjük)
  • - a kora délutáni óráktól nyomon követjük a tanulók iskolán kívüli programjait (az 5-6-os csoport csak nevelői kísérettel hagyhatja el az épületet, majd visszaérkezvén a délutáni kimenőről, uzsonnázni is elkísérjük őket)
  • -  a délutáni kötelező programokat a csoportvezető tanár irányítja villanyoltásig (21/22.00 óra)
  • - az éjszakai felügyeletet éber éjszakai szolgálatos látja el az éjjel-nappal működő portaszolgálat mellett

 

Katolikuskollégiumunk kiemelt társadalompolitikai feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést. Így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

 

A növendékek életrendjének kialakításakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, az egyes korosztályok igényét és szükségletét a pihenésre, táplálkozásra, mozgásra. Biztosítjuk munka és a szabadidő ritmusos váltakozását, begyakoroltatjuk a szokásrendszer kialakulásához elengedhetetlenül szükséges fegyelmezettséget, pontosságot, rendszeretetet, mértékletességet és a konfliktusok kezelésének képességét.

 

3.3. Szabadidő szervezése

 

- A szabadidős foglalkozásainkon meghatározó szerepet kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása.

- Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az internet szabadidőben való korlátlan használatára (5-6. o. felügyelettel használja), a megadott DÖK által is elfogadott szabályok szerint, figyelembe véve keresztény értékeinket.

  • - A csoportfoglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése.
  • - Végül a kollégium által szervezett hétvégi túrák során a tanulók megismerhetik történelmi, kulturális és természeti értékeinket.
  • 3.4 A kollégiumi közösségi élet fejlesztése
  • - közös vallásos gyakorlatok: közös imák (este),
  • - napi önismereti foglalkozások (ima, bibliakör, elmélkedés keretében)
  • -. kollégiumi gyónási alkalmak
  • - hitéleti, etikai előadások a növendékek számára
  • - Ward Mária napi ünnepségsorozat (előadás, vetélkedők korcsoportokként)
  • - bérmálási előkészítőbe való bekapcsolódás
  • - vallási életbe való bevezetés: ádventi gyertyagyújtás, karácsonyi áhítat, kollégiumi házszentelés, keresztút, ballagási áhítat, októberi rózsafüzér, mindenszentek litániája,
  • - hittan vetélkedő testvériskolák között
  • - szociális érzékenység fejlesztése (Luca napi jótékonysági vásár szervezése, karitatív tevékenységek)
  • - zarándoklat Csíksomlyóra Pünkösdi időben

3.5. A tanulók fejlődését, önálló életkezdést elősegítő tevékenységek

 

Kollégiumunk nagy gondot fordít növendékeink értelmi, akarati és érzelmi fejlesztésére. A tanulóink ezen irányú fejlődésének elősegítése közben természetesen, szem előtt tartjuk a hazai és európai nevelési értékeket és haladó hagyományokat. Különleges hangsúlyt fektetünk növendékeink keresztény, nemzeti, közösségi értékekben való fejlődésére, valamint a tehetséges tanulók kiválasztására és gondozására, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, valamint az esélykülönbségek csökkentésére.

Mindezek érdekében – a törvény által előírtaknak megfelelően –növendékeinket egyénenként és csoportosan is segítjük tanulás-módszertani, önismereti, pályaorientációs, művészeti és információs kultúrabeli, környezeti; életmóddal, életvitellel kapcsolatos, közösségbeli eligazodást segítő, illetve identitást fejlesztő kötelező és szabadon választott foglalkozásokkal valamint egyéni beszélgetésekkel.

Célunk, hogy növendékeink modern európai és magyar, nagy tudású, értékes és hasznos keresztény személyiségekké váljanak a nálunk töltött idő alatt.

 

 

 

A növendékekben kialakítandó, fejlesztendő személyiségjegyek a következők:

 

  • - helyes önismeret
  • - értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,
  • - józan, megfontolt ítélőképesség, döntésre és elköteleződésre való képesség
  • - nyitottság mások felé
  • - önzetlenség
  • - szelídség, alázat, türelem
  • - pontosság, alaposság, rendszeresség
  • - mértékletesség
  • - hibák belátására, bocsánatkérésre, megbocsátásra való képesség
  • - igény belső csendre, elmélyülésre
  • - hűség Istenhez és embertársakhoz
  • - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt

Az önálló életvitelre felkészítés közben fontosnak tartjuk, hogy növendékeink olyan szaktárgyi és praktikus ismeretek birtokában induljanak a világba, amely képessé tesz őket életük önálló fölépítésére és szervezésére, s ez által az életben való helyük megtalálására.

Alapelvünk, hogy növendékeinket fölkészítsük az egészséges életmód, valamint az életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, illetve, hogy segítsük őket az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésében.

Célunk, hogy növendékeink a hétköznapi élet forgatagában helytálló, komoly, önzetlen, határozott, szilárd meggyőződéssel rendelkező, értékorientált, hiteles keresztény családanyákká váljanak, akik szolgálatukkal egyaránt hasznos személyiségei családjuknak, nemzetüknek, hazájuknak és a keresztény Európának.

 

3.6 Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

 

Kollégiumunk szerves része az iskolának. Az iskola vezetője egy személyben felelős az intézményben folyó gyermekvédelmi feladatok ellátásáért.

A gyermek- és ifjúságvédelmi teendőket a kollégisták esetében a kollégiumvezető ill. az illetékes nevelőtanár végzi az osztályfőnökök segítségével.

Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, a kollégium célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából is fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat.

 

Gyermekvédelmi tevékenység:

- Helyzetfelmérés: A legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Legjellemzőbb feladat az egyéni problémákat nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése.

- A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a szorongások, félelmek, családi problémák, kortárskapcsolati konfliktusok, a serdülőkorral járó mentális gondok, lelki traumák.

- Pedagógiai tevékenységek: Információ nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli szervezetekről a gyermeknek és a szülőknek.

- Folyamatos kapcsolattartás: osztályfőnökkel, szaktanárral, iskolaorvossal, diákönkormányzattal, külső szervezetekkel, fogadóórák, személyes beszélgetések révén a szülői támogatás megnyerése.

- Szűrés, feltárás, megszüntetés: A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése. Segítségnyújtás (egyéni beszélgetések tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása). Krízis helyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).

- A prevenciót szolgáló pedagógiai tevékenységek: Személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, a család bevonása a probléma megoldásába. Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások, egészségnevelő tevékenységek, felvilágosító megelőző munka.

 

 

 

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a foglalkozások rendszere

 

  • Kollégiumunk- igazodva a Ktv. Rendelkezéseihez- a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően- kollégiumi programok csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások időkeretei célszerűen átcsoportosíthatók.
  • Kollégiumunk biztosítja a tanulók testi-lelki fejlődésének feltételeit: a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást
  • Figyelembe vesszük a sajátos tanulói, szülői és iskolai igényeket, az intézményi hagyományokat és szokásokat
  • A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy – a jogszabályi keretek megtartásával – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon.
  • Életünk belső szabályozását a kollégium vezetője a nevelőtestülettel együtt úgy alakítja, hogy a belső és a külső környezet változásait figyelembe veszi
  • Továbbá biztosítjuk a kötelező foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretbe való szervezését. (Összesen 15 óra/hét/kollégista)

 

4.1. Felkészítő foglalkozások:

 

Tanulást segítő foglalkozások (13 óra/hét): rendszeres iskolai felkészülést biztosító, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, melyek lehetővé teszik a kiemelkedő tanulók gyorsabb haladását, illetve a lemaradottak szintre emelését.

A növendékek tanulásának szervezésénélkiemelt feladatunknak tekintjük a tanulás helyes módszereinek elsajátíttatását. Ennek érdekében a tanulási kultúra fejlesztése témakörben kötelező foglalkozásokat tartunk, minden évfolyamon az életkori sajátosságokat figyelembe véve, illetve az ismertetett módszerek alkalmazását egyénenként segítjük, tanulópárok felállását ösztönözzük ( digitális, matematikai kompetencia fejlesztése).

A tanulási szokások kialakítása terén a helyes időbeosztásra, az optimális mikrokörnyezet kialakítására, a lényegkiemelésre és vázlatkészítésre, a szakaszos rögzítésre és önellenőrzésre kívánjuk a helyezni a hangsúlyt. Feltérképezzük a növendékek tanulási módszerében az eredménytelenség okait, és gondoskodunk orvoslásukról. A közösséget segítségnyújtásra ösztönözzük.

Szívügyünknek tekintjük a hátrányos helyzetű településekről érkező, tanulmányi problémákkal küszködő növendékeink felzárkóztatását, a kompetencia alapú tudásátadást. Ennek érdekében nevelőtestületünk szakmai összetételét úgy alakítottuk, hogy lehetőség szerint az 5-8. korosztályban minden tantárgyból tudjunk szaktárgyi felzárkóztatást, korrepetálást biztosítani.

Nevelőink rendszeresen hospitálnak az iskolai tanórákon, hogy hatékonyabb legyen a segítségnyújtásuk.

Feltérképezzük és támogatjuk az érdeklődési irányokba mutató elfoglaltságokat. Segítjük a pályaválasztási elképzelések realizálódását, a választott pályára való felkészülést.

 

4.2.Csoportfoglalkozásaink: ( 1 óra/hét- ennek 60%-a tematikus)

4.2.1 Tematikus foglalkozásainkat:  a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével tervezzük. A foglalkozásaink célja, hogy diákjaink elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő módszereket. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt fektetünk a prevenciós tevékenységre (balesetek, káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol- drogfogyasztás megelőzése) Ennek megfelelően témaköreink:

- énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

- a tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése

- felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása pályaorientáció

- kulturált életmódra nevelés, koherens világkép kialakulásának segítése

- egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése

- társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

 

4.2.2 A vallásosságot elősegítő foglalkozásainkon, így szentmiséken, lelkigyakorlatokon, előadásokon szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása.

 

4.2.3. Általános csoportfoglalkozások: a kollégiumi élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, tevékenységek:

- balesetvédelmi oktatás

- házirend ismertetése és elfogadása

- tűzriadó

- közgyűlés évi két alkalommal

- Luca napi vásár

- kollégiumi karácsony

- házszentelés

- végzős kollégisták búcsúztatása

 

A CSOPORTFOGLALKOZÁSOK ÉVES ÓRASZÁMA

 

Témakörök

5-8.

évfolyam

9.

évfolyam

10.

évfolyam

11.

évfolyam

12.

évfolyam

13.

évfolyam

Tanulás

3

4

3

3

1

1

Énkép, önismeret,

pályorientáció

3

3

3

4

3

2

Európai azonosságtudat.

Egyetemes kultúra

3

3

3

2

4

5

Környezettudatosság

2

2

2

2

2

3

Testi és lelki

egészség

4

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt

Lét szerepére. Aktív állampolgárságra,

demokráciára

nevelés, gazdasági nevelés

 

 

3

 

 

3

 

 

3

 

 

3

 

 

3

 

 

3

Hon- és népismeret

4

3

4

4

3

3

Hitélet

3

3

3

3

3

3

Összesen

25

25

25

25

23

23

 

 

 

 

4.3. Speciális ismereteket adó foglalkozások

 

- Egyéni törődést biztosító foglalkozásaink: A személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásainkon, a lányok feltárhatják egyéni problémáikat. Megoldásukban számíthatnak a pedagógus tanácsára, segítségére.

- Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: a kollégium által biztosított 1 óra /hét

Növendékeinket megtanítjuk a szabadidő értelmes, értékes és hasznos felhasználására.

 

Ennek érdekében következő szabadon választható foglalkozásokat szervezzük:

 

  • Sportfoglalkozások (táncház, csoportos labdajátékok, készülés a spartakiádra) alsóbb évfolyamokon (5. 6.) közös szabadtéri programok szervezése naponta a kimenő idejében és az esti szabadidőben.
  • Művészeti szakkör „Ének-zene diákkör” (Kollégiumi rendezvények zenei feladatainak ellátása, adventi gyertyagyújtás, karácsonyi áhítat, nagyböjti-, ballagási rendezvény, komolyzenei vetélkedő), Filmklub (szórakoztató és művészfilmek)
  • Kézműves-kör (Luca napi vásár anyagának elkészítésére, batikolás, szabás-varrás, gyöngyfűzés, háztartási ismeretek stb…), ezáltal esztétikai érzék, környezeti kultúra fejlesztése

 

Felsőbb évfolyam (8-12-13. évfolyam)

  • - Ifjúsági hittan
  • - Hagyományőrző klub (városi versenyekre való felkészítés, aktuális nemzeti ünnepeink történelmi háttere, magyar Nobel-díjasok, magyar szentjeink)
  • - Szociális érzékenységet elősegítő tevékenységek, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése (korrepetálás Családok Átmeneti Otthonában gyerekek részére, kórházi látogatás, kórházban lévő gyermekek korrepetálása, sérült, fogyatékos gyerekekkel való kapcsolattartás)

 

 

 

 

 

5.  A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

 

A közösségi életet alakító, erősítő évről- évre ismétlődő és ugyanakkor megújulás jeleit is magán viselő rendezvényeink a következők:

-         A tanév harmadik havában műsoros est keretében bemutatkoznak a felsőbbéveseknek az 5. osztályos kollégisták.

-         „A Mikulás ébreszt „ –Mikulás napi  vidám reggeli ébresztés és ajándékozás( az ajtók elé kitett, kitisztított cipőkbe).

-         Luca-napi jótékonysági vásár, melynek bevételét nemes célokra ajánljuk fel a diákönkormányzat aktív közreműködésével.(pl: leukémiás gyerekek gyógyítására, dévai árvák megsegítésére, haiiti földrengés túlélőinek megsegítésére, hajléktalanok étkeztetése)

-         „Karácsonyi áhítat a kápolnában és az azt követő ünnepi vacsora. (Közreműködik az „Ének - zene diákkör” és olvasókör, illetve az ünnepi asztal elkészítésében a tanulók segédkeznek).

-         Ward Mária nap a kollégiumban: vetélkedők szervezése, hitvédelmi vita, előadás

-         Kollégiumi sportnap, játékos gyermeknapi vetélkedő díjazással.

-         „Ballagási áhítat” és ünnepi vacsora (búcsú a végzősöktől)

 

6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége:

 

Az Intézményi Minőségirányítási Programhatározza meg kollégiumunk pedagógusainak teljesítmény jellegű értékelését, figyelembe véve a szülők, tanulók elégedettségi méréseinek eredményeit. A mérhető és megfigyelt eredmények megnyugtató képet adnak kollégiumunk mindennapjairól, az itt folyó nevelő-oktató munkáról. A személyes kapcsolattartás az egyéni bánásmód következtében, az átlagosnál jobban fejlődnek olyan személyiségjegyek, mint például az egymásra figyelés a közösséghez tartozás. Ugyanakkor a fejlesztendő tevékenységeink köre is jól kirajzolódott, így: a diákönkormányzat aktívabb bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe, valamint a megnövekedett gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékonyabbá tétele.

 

 

 

Összegzésként megállapítható, hogy diákjaink kollégiumunk nevelési folyamata során megismerik és kiteljesíthetik a keresztény értékrendet, elsajátíthatják a családi, a polgári és a hitéletükhöz, valamint a hivatás gyakorlásához szükséges képességeket, értékeket, kompetenciákat, így:

- alapvető keresztény valláserkölcsi normákat

- kultúrált életmódot

- egyetemes műveltséget, mely párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak képességével

- reális társadalomképet

- a közösségek szerveződéséhez és az érdekérvényesítéshez szükséges képességeket

- versenyképes tudást

- felelősségvállaló jellemet

- egyházunk, nemzetünk nemzeti etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományainak ismeretét

 

Természetesen kollégiumunk nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat, milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását és hová érkezett.

 

 

Záró rendelkezések

 

  1. Jelen pedagógiai program 2010. 09.01-től érvényes
  2. Az átdolgozott pedagógiai programot, a kollégium nevelőtestülete 2010. 03. 24.-ei nevelési értekezletén fogadta el.
  3. A pedagógiai program módosítása az intézmény igazgatójával, a Szülői Munkaközösség képviselőivel, valamint a diákönkormányzat tagjaival került egyeztetésre és elfogadásra.
  4. A szülők a Pedagógiai Programot az Intézmény, valamint a Kollégium könyvtárában illetve az Intézményünk honlapján is megtekinthetik.
  5. A fenntartó jóváhagyása

Rendalapítónk, Ward Mária élete:


Ward Mária képe

WARD MÁRIA

"Semmivel se érd be, ami kevesebb Istennél."

1585-1645

Ward Mária 1585-ben Yorkshire-ben született, és az angol katolikusüldözés idején nőtt fel. Megélte, hogy emberek a hitükért vagyonukat, otthonukat, becsületüket, életüket is kockára tették. Isten szolgálatára akarta szentelni magát. Évekig kereste személyes hivatását.

Mivel Angliában nem élhetett meggyőződése szerint, 21 éves korában elhagyta hazáját, és 1606-ban a flandriai St. Omerben belépett egy klarissza zárdába. Hamarosan felismerte, hogy nem ez az ő hivatása, és visszatért Angliába. Ott igyekezett nagy veszedelmek között embereket a hitükben megerősíteni. Társnőket gyűjtött maga köré, és ismét távozott hazájából. Új szerzet alapítását tervezte, olyan lányoknak, akik átadják magukat Istennek és szabadok az emberek üdvösségének szolgálatára az idők követelményeinek megfelelően.

Ez a program az akkori időkben forradalminak tűnt. A női szerzetek férfirendek irányítása alatt szigorú elzártságban („klauzúra”) elsősorban a saját lelkük üdvözítésén és tökéletesítésén fáradoztak. Ward Mária a jezsuita rend alapszabályait akarta átvenni női közösségre alkalmazva, saját legfelsőbb elöljáróval, klauzúra nélkül, szabad mozgási lehetőséggel az emberek üdvének munkálása végett.

A fiatal közösség St. Omerben, Lüttichben, Kölnben, Trierben, Rómában, Nápolyban, Perugiában, Münchenben, Pozsonyban, Prágában és Bécsben intézeteket alapított fiatal leányok tanításara, nevelésére.

Ward Mária háromszor ment Rómába, hogy Intézete számára a pápa jóváhagyását elnyerje, de ellenkezést váltott ki. Művének újszerűsége sok ellenfelet szerzett neki. Bátran védelmezte ügyét, de életében nem nyerte el az óhajtott jóváhagyást. Sőt, VIII. Orbán pápa 1631-ben feloszlatta a meglevő házakat, és őt is eretnekség gyanúja miatt fogságba vetette. Az inkvizíciós vizsgálat ugyan felmentette, de az Intézet nem nyert jóváhagyást.

Ward Mária alávetette magát az egyház ítéletének, de továbbra is rendületlenül hitt abban, hogy Isten a maga idejében diadalra viszi ügyét. Ebben a hitben halt meg 1645-ben az Yorkhoz közeli Hewarthban.

Az Intézet csak 1978-ban nyert pápai jóváhagyást. 2004. január 30.-án a rend átvette a teljes jezsuita szabályzatot, s az Intézet új neve: Congregatio Jesu.

VEZÉRELV ÉS ALAPIGAZSÁG

Az ember arra van teremtve, hogy Istent, a mi Urunkat dicsérje, tisztelje és szolgáljon neki, és ezáltal lelkét üdvözítse. Minden egyéb a föld színén az emberért van teremtve, és azért, hogy segítse őt a cél elérésében, amire teremtve van. Ebből következik, hogy az embernek ezeket annyira kell felhasználnia, amennyire célja elérésében segítik, és annyira kell megválnia tőlük, amennyire akadályozzák abban. Szükséges ezért, hogy szabaddá tegyük magunkat minden teremtménnyel szemben, ami szabad akaratunk döntésére van bízva és nincs neki megtiltva. Úgyannyira, hogy a magunk részéről ne akarjuk inkább az egészséget, mint a betegséget, a gazdagságot, mint a szegénységet, a tiszteletet, mint a gyalázatot, a hosszú életet, mint a rövidet, és következetesen így minden másban; egyedül azt kívánva és választva, ami jobban elvezet bennünket a célba, amire teremtve vagyunk.

 

Négyszáz éves az angolkisasszonyok rendje

 

2009.01.29. - 18:09

A Magyarországon angolkisasszonyok néven ismert női szerzetesrend 2009. január 29-én ünnepli alapítása négyszázadik évfordulóját. Világszerte ünnepségsorozatokat rendeznek, az alapító születésnapján emlékezve meg az első „angol kisasszony", Mary Ward (azaz, ahogy itthon ismerjük, „Ward Mária") 1609-es nagy tettére, amikor létrehozta az első olyan női szerzetesrendet, melynek hivatása az oktatás, a leánynevelés volt.

Mary Ward két fontos tekintetben is szakított az egyházi szokásokkal: egyrészt női oktató rendet alapított, másrészt közvetlenül a pápa fennhatósága alá rendelte közösségét. Nem fogadta el tehát, hogy csak a világtól elzárt, azaz klauzúrában élő női szerzetesrendek működhessenek, ahol az apácák hivatása saját üdvözülésük elősegítésében és lelkiségük tökéletesítésében merül ki, míg a nevelés, az oktatás és általában a világban élés kizárólag a férfi szerzetesrendek privilégiuma. De azt sem fogadta el, hogy a női rendek a megfelelő férfi szerzetesrendeknek legyenek alárendelve, s a jezsuiták példáját követve közvetlenül a pápának ajánlotta fel közössége felsőbb irányítását.

Mary Ward egyébként is sokat merített a jezsuita rend Formulájából, ezért is nevezik az angolkisasszonyokat a női jezsuitáknak. Elképzelése radikálisan újszerű volt (eretnekség vádjával egyszer bíróság elé is került, de felmentették), ezért nem csoda, hogy a rend elismerése még sokáig váratott magára, s csak jóval az alapító halála után, 1703-ban következett be. Ezután épp háromszáz évig „intézetként" működött - hivatalos nevén Institutum Beatae Mariae Virginis (Boldogságos Szűz Mária Intézete, illetve angolul Institute of the Blessed Vigin Mary), melynek rövidítését (I.B.M.V.) használták az apácák affiliációjuk jelölésére. Végül - miután a 2002-es generálkongregáció az alapító szándékának megfelelően felvette Jézus nevét és teljes egészében elfogadta a jezsuita Rendalkotmányt - 2004 januárjában Róma is szerzetesi közösségként ismeri el. Ennek köszönhetően a rend új hivatalos neve a Congregatio Jesu lett, s egyúttal különleges egyházjogi státuszt kap: „pápai jogú női szerzetes intézmény". Ma világszerte 22 tartományban több mint kétezer angolkisasszony fáradozik alapítója merész álmainak megvalósításán, köztük a magyarországi materek a belvárosi, zugligeti, egri, kecskeméti, piliscsabai és veszprémi rendházakban.


Mater Richter és növendékei

Az, aki élete során valamikor kapcsolatba került az angolkisasszonyok valamelyik közösségével, jól tudja: mindaz, amit ma ünnepelhetünk, jóval több a fent leírt sikertörténetnél. Sajátos szellemiségük a személyességben rejlik, a tanítványok felé áradó értő figyelemben. Mary Ward ugyanis a nevelő apácák feladatául jelölte meg a familiaritast és a felicitast, azaz a diák tisztelésén alapuló bensőséges és derűs viszonyt is. Igen, talán a derűről szól az alapító legfontosabb tanítása. Ugyanis Mary Ward szerint három dolognak kell áthatnia a szerzetesnők minden cselekedetét: ez a „derűs kedély", a „jó megértés" és az „erényesség utáni nagy vágy". De mindezek közül a legfontosabb, írja, a derű. A derű záloga pedig a belső szabadság, melynek útjára a Szent Ignáctól tanult lelkigyakorlatok segítenek. De ekkor már karizma a neve.

Számomra, akinek a családjában több nemzedék is élvezte a szerzetesrend vendégszeretetét, talán ez a derű az „angolok" legfontosabb tanítása. Mert ahogy oly sokszor hallottam gyermekkoromban - Mater Richtert, Zimányi „méltót" vagy Marcell atyát idézve - „Isten a jókedvű adakozót szereti." Ezt a jókedvet és derűt kapta útravalóul anyám és nagynéném, akik a belvárosi intézetben, az 1856-ban alapított első magyar tanítónőképző „képzőjében" végeztek, majd később nővérem, aki kisiskolásként rövid ideig a zugligeti házba járt. És ez volt a legfőbb élmény számomra is, aki kislányként rövid ideig Angliában, a cambridge-i angolkisasszonyok intézetében tanultam bentlakásos diákként. A hatvanas évek magyar iskolai életéből kiszakadva csodálkozhattam azon, hogy egy tanár mennyire tud figyelni a növendékére, hogyan igyekszik segíteni a gyermeket abban, hogy az megismerje hajlamait és tehetségét. S hogy a tanár egyik nagy feladata az, hogy erősítse a belső vagy szellemi szabadságot. Mindezek után jöhet a kemény munka, az önmagunkkal szemben megkövetelt szigorúság, szellemi határaink állandó feszegetése.


Marcell atya és a végzősök 1937-ben

És van még valami, amit szinte minden egykori „angolkisasszonyos" megemlít, ha iskolai élményeiről beszél: ez a napirend, a napok állandó tevékenységek szerinti beosztása. Hogy minden nap ugyanolyan rend szerint épül, megadva az időt az áhítatnak, a meditációnak, a tanulásnak, az étkezéseknek és más közös tevékenységeknek. Hogy a nap misével, pontosabban (jezsuita mintára) a misét megelőző negyedórás elmélkedéssel kezdődik, amihez gyakran nehéz felkelni, különösen a sötét és hideg januári reggeleken, amikor a hálóban még a leheletünk is látszik, úgyhogy a lányok az ágyban öltöznek fel, rendkívüli ügyességre téve szert az egyenruha minden darabjának takaró alatti felvételére (beleértve a nyakkendőt, a szigorúan 60 denes harisnyát, sőt a cipőt is!). De az elmélkedés és a mise alatt valami történik, amitől aztán az egész nap más lesz. És minden nap (szintén jezsuita mintára) az esti exámennel és az azt követő közös rózsafüzérrel zárul, amikor a léleknek és az elmének módja van lecsendesedni.

A diákok több száz éve követik ezt a napirendet, mely azután valamilyen módon nyilván későbbi életüket is strukturálja. Nem feledkeznek meg arról, hogy - mint a jezsuita Pater Nagy Töhötöm (aki egyébként anyáméknak tartott lelkigyakorlatot s akivel engem később az Akadémiai Kiadónál hozott össze a jósors) írja - „legalább egy-két perc alatt ki ne forgassák lelki zsebeiket s ki ne szórják belőlük azokat a kis szemeteket, amelyek visszatetszőek és főleg felgyűlnek, ha nem gondol rájuk az ember". Még ha ez a fajta „méricskélés" nem kerül is papírra úgy, mint a jezsuitáknál a contaduria del pecado, azaz a „bűnök könyvvitele".

Nyilván mindez összefügg: a tevékenységek szigorú szervezése és a rendszeres elmélkedés magával hozza a kiegyensúlyozottságot és a derűt, ami a rendtagok és a növendékek szellemiségét áthatja - immár 400 éve.

 

Asztali nézet